Régebben az emberek festményeket készíttettek, hogy megemlékezzenek életük egy bizonyos személyéről vagy pillanatáról, vagy akár saját magukról. Manapság a technológia túlságosan megkönnyítette a dolgot, és bárki megörökíthet valami számára kedveset. Ha azonban szeretnéd megörökíteni, hogy mennyit jelent neked a családod, a barátaid és a háziállataid, a tetoválással egy életen át közel hordozhatod őket magadhoz.
„Az egyetlen tetoválásom, a nagymamám emlékére”
„A három kutyám, akik már nincsenek velem”
„Apukám emlékére.”
Az első tetoválásom!
Gyermekkori emlékek:
„Volt olyan, hogy a szüleid elhitettek veled valamit, és úgy nőttél fel, hogy azt hitted, hogy teljesen igaz? Apám elhitette velem, hogy ha elég áfonyát eszem, akkor látni fogok a sötétben. Gyerekkoromban elloptam a hűtőből a dobozt, megettem az összeset, aztán kiültem a kertbe, és vártam, hogy eljöjjön az éjszaka. Aztán ott voltam, fáztam, de azt mondogattam: Ez még nem működik… még nem… Nyilván egy kicsit csalódottan mentem be, de csak arra gondoltam, hogy nem ettem eleget.”
Önszeretet
„A neo-trad tetoválásom a tavaly elhunyt lányom, Ruby emlékére”
„A nagypapám elhunyt, és magamra tetováltattam a pintyet az emlékére.”
„Az egyik az enyém, a másik a nővéremé.”
„A legjobb barátommal egyforma tetoválásokat csináltattunk.”
„Édesanyám emlékére, aki 11 évig küzdött a rák ellen. Hamvainak egy részét tintává változtatta.”
„Az első tetoválásom az első gyermekünk megünneplésére”
„A testvéreimmel egymáshoz illő tetoválásokat kaptunk.”
„Fiaim portrévázlata”
„A feleségem portréja az esküvőnk napján.”
„Az esküvőnket ünnepeljük vele.”
