Mikor az emberek háziállatot vesznek, azonnal szabályokat állítanak fel; például ne másszanak fel az asztalra, ne rágjanak meg dolgokat, legyenek engedelmesek és játékosak. Azonban nem minden háziállat akarja betartani ezeket a szabályokat, és néha úgy tűnik, hogy ők a főnökök, nem pedig az emberek. Ezért azt csinálnak, amit akarnak. A macskák különösen jók ebben.
„Elaludtam a kanapén, és arra ébredtem, hogy az ölemben ül. Három macskám van, de ez nem tartozik közéjük.”
„A párom így sétált ki a fürdőszobánkból.”
„A lányom megpróbálja megcsinálni a matek házi feladatát.”
„Naponta előfordul, hogy a kajánkon pihen.”
„Elvittem innen. Vissza jött.”
„10 másodpercre fordítottam hátat…”
„Két éve küzdött ezért. Ma győzött.”
„Lehet, hogy szükségem lesz egy új fogkefére.”
„Bárhol fekhetne! Van két macskaágya, kanapé és egy ablak párkánya!”
„Kér valaki Rubin pörköltet?”
„Hajnali egykor találtam rá a konyhában.”
„Anyukám elkapta a macskánkat. Még sosem láttuk, hogy ezt tette volna.”
„Az ágyát a fotelba raktam, hogy felsöpörjek. Négy órája nem mozdul.”
„Miso szereti a mosogatógépet, és azt akarja, hogy tudd.”
„A macskánk megtanulta, hogyan kell feljutni a szekrények tetejére.”
Mizu?
„Felébredtem és a mellkasomon ült.”
„Jerry még mindig azt hiszi, hogy kis öleb.”
– Nos, helló.
„20 perccel azután, hogy hazaértem vele a menhelyről. Igényt tart az ágyamra.”
– Amint felkelek, ellopja a székemet.
Ugye nem bánod, ha a szalvétára ülök?
Ó, sajnálom, ezt olvastad?
