Minden főváros hatalmas, de mekkora pontosan Budapest a többi európai fővároshoz képest?
Ennek a cikknek az írása közben komoly nehézségekbe ütköztem. Nézzük például, hogyan fest Budapest Párizshoz képest:
Első ránézésre úgy tűnik, mintha Gulliver és egy törpe állna egymás mellett. Ha azonban megnézzük a valós térképet, kiderül, hogy a határok – mint általában – csak a fejekben léteznek. Pontosabban a közigazgatási aktusokban:
Ha valaki nem értené, akkor a hivatalosan Párizsnak tekintett terület körül több száz négyzetkilométernyi külváros terül el, amelyek lényegében egy egészet alkotnak a fővárossal.
A települések közötti határ csak a jogszabályokban létezik, amelyek meghatározzák, hogy ez a ház Párizs, a szomszédos pedig már mondjuk Saint-Denis. Bár a házak és utcák között nincs semmilyen határvonal.
Másrészt Budapestet is csak a kerületek határáig vettük figyelembe, pedig valójában több helyen túlnyúlik azon. Több tucat települést tekinthetünk Budapesthez tartozónak, például Vecsést.
És hogyan számoljunk ilyenkor? Ha az agglomerációk tényleges határait vesszük alapul, akkor Budapest és Párizs nagyjából azonos méretűnek bizonyul:
Ez annak ellenére történik, hogy Párizs hivatalos határai jóval kisebbek, mint Budapest a kerületek határáig.
Szóval, elég zavaros az egész.
Másrészt meg kell érteni, hogy miért van egyáltalán szükségünk ilyen összehasonlításra? Nos, nekem például érdekes megnézni más városok méretét, hogy mennyire terülnek el, mert ezekben a városokban nem jártam, Budapesten viszont igen, így legalább valami elképzelésem lehet arról, hogy mekkorák is valójában.
Ezért véleményem szerint a legésszerűbb megoldás, ha Budapestet a kerületekig vesszük, és ezt a sziluettet rávetítjük a különböző agglomerációkra, a városok hivatalos határainak figyelembevétele nélkül (amelyek ebben az esetben nem annyira fontosak, mint a tényleges határok).
Például Madrid esetében ez így néz ki:
A kékes kontúr Budapest körvonalait jelöli. Ebben a szellemben nézzük át Európa néhány fővárosát.
Berlin (Németország)
Németország fővárosa, mint láthatjuk, másfélszer nagyobb, mint Budapest mérete. 891,8 km² szemben a 525,2 km²-el. Egyébként ez Németország legnagyobb városa 3,6 millió lakossal.
Róma (Olaszország)
Rómának is van egy körgyűrűje, amely az M0-ra emlékeztet. Náluk Grande Raccordo Anulare (GRA) a neve, ami azt jelenti, hogy „Nagy körgyűrű”:
Bár a gyűrűig mért terület kisebb, mint Budapest, Róma hivatalosan 1 285 km², vagyis körülbelül kétszer akkora, mint Budapest.
agglomeráció, Budapest, európa, földrajz, fővárosok, lakosság, méret, népsűrűség, összehasonlítás, térkép, várostervezés
London (Nagy-Britannia)
Ez Európa egyik legnagyobb városa (1 572 km²), ezért nincs min meglepődni, hogy a térképen nézve is háromszor nagyobb, mint a magyar főváros.
Ez a lakosságszámban még durvábban megmutatkozik: míg Budapesten 1,7 millió ember él, addig az egész londoni agglomerációban körülbelül 11,3 millió.
Amszterdam (Hollandia)
Úgy tűnik, átfutottunk a legnagyobb európai gigászokon, úgyhogy jöjjön néhány szerényebb város.
Íme például Hollandia fővárosa:
Annak ellenére, hogy összességében ez egy nagyon sűrűn lakott ország (a világon a 15. a népsűrűség tekintetében – 404 fő/km2, szemben például Japán 336 fő/km2-ével, Olaszország 193 fő/km2-ével, Kína 139 fő/km2-ével és Oroszország 9 fő/km2-ével), a fővárosuk meglehetősen miniatűr.
Mindössze 200 négyzetkilométer, mint például Szeged.
Malmö (Svédország)
Sajnos a térképszoftver, amivel az összehasonlítást végeztem, Stockholmot nem ismerte fel (nem tudom miért), úgyhogy egy másik svéd nagyvárossal készítettem az összehasonlítást.
agglomeráció, Budapest, európa, földrajz, fővárosok, lakosság, méret, népsűrűség, összehasonlítás, térkép, várostervezés
Malmö teljes lakossága 400 ezer fő.
Balkáni fővárosok
Nem meglepő, hogy a kis balkáni országoknak ugyanilyen kicsi fővárosaik vannak. Például Tirana, Albánia fővárosa:
agglomeráció, Budapest, európa, földrajz, fővárosok, lakosság, méret, népsűrűség, összehasonlítás, térkép, várostervezés
Ilyen városokkal Budapestet még összehasonlítani is kínos, mert kis túlzással egész Albánia lakossága (2,7 millió lakos) elférne a mi fővárosunkban.
Ugyanez vonatkozik a Balkán-félsziget bármely más fővárosaira is. Macedónia, Horvátország, Montenegró, Szerbia és még Görögország (Athén) is – mind viszonylag kis, nyugodt város.
Isztambul (Törökország)
Bár nem főváros, de ez a város tényleg hatalmas. És részben Európában található, úgyhogy érdekes megnézni.
A város hivatalos területe tízszer (!) nagyobb, mint Budapest területe. Ennek a területnek a jelentős része azonban nincs beépítve.
Ciprus
Még egy érdekes összehasonlítás – nem is csak egy várossal, hanem egy egész szigettel. Kiderült ugyanis, hogy Budapest Ciprus szigetének jelentős részét elfoglalná:
agglomeráció, Budapest, európa, földrajz, fővárosok, lakosság, méret, népsűrűség, összehasonlítás, térkép, várostervezés
És bár Ciprus Ázsiához, nem pedig Európához tartozik (földrajzilag, nem politikailag), a példa mégis érdekes.
Végezetül egy kis összesítés arról, hogy mely fővárosok nagyobbak, kisebbek illetve nagyjából egyenlőek Budapesttel.
Budapestnél nagyobb európai fővárosok:
London: 1,572 km²
Róma (teljes közigazgatási terület): 1,285 km²
Budapesttel nagyjából azonos méretű (525 km² ±100 km²):
Berlin: 892 km²
Madrid: 604 km²
Budapestnél kisebb fővárosok (525 km²-nél kisebb területtel):
Párizs (csak a belváros): 105 km²
Amszterdam: 219 km²
Bécs: 414 km²
Prága: 496 km²
Dublin: 115 km²
Stockholm: 188 km²
Oslo: 454 km²
Helsinki: 215 km²
Varsó: 517 km²
Lisszabon: 100 km²
Athén: 39 km² (csak a központi város)
Brüsszel: 161 km²
Koppenhága: 88 km²
Fontos megjegyezni, hogy ezek a számok a hivatalos közigazgatási határok szerinti területeket mutatják. Ha az agglomerációt is beleszámoljuk, akkor sok város (például Párizs vagy Athén) jóval nagyobb területet fed le. Illetve mivel a városhatárok időnként változhatnak és a mérési módszerek is eltérőek lehetnek, ezért ezeket az adatokat érdemes nagyságrendi összehasonlításként kezelni.