Egy nap az apa izgatottan állít haza egy furcsa, ember nagyságú robot társaságában.
– Na, erre kíváncsi leszek! – mondja az anya.
– Nem akármilyen masina! – húzza ki magát az apa. – Ez egy hazugságfelismerő robot. Ha valaki nem mond igazat, azonnal lekever neki egy pofont.
A család hitetlenkedve nézi a gépet, amely mozdulatlanul áll a nappali közepén.
Nem sokkal később befut a kamasz fiú.
– Fiam, miért értél haza ilyen későn? – kérdezi az apa.
– Iskola után bent maradtam tanulni.
A robot azonnal odalép, és egy hatalmas taslit ad neki.
– Hé! Ez meg mi volt?!
– Mondtam, hogy működik – vigyorog az apa. – Most próbáld újra!
– Jó, na… a haveromnál voltam.
– És mit csináltatok?
– Egy dokumentumfilmet néztünk.
Csatt!
A robot újra lekever neki egyet.
– Jól van, jól van! Egy akciófilmet néztünk!
– Na látod, így már jobb – mondja az apa elégedetten.
Aztán bölcs hangon hozzáteszi:
– Bezzeg az én koromban! Én soha nem mertem volna hazudni az apámnak.
A robot erre azonnal megfordul, és akkorát csap az apának, hogy majdnem leveri a szemüvegét.
A fiú dől a nevetéstől.
Az anya is elmosolyodik.
– Hát, ezen nincs mit csodálkozni. Le sem tagadhatnád a saját fiad.
A robot lassan az asszony felé fordítja a fejét.
Majd ő is kap egyet a robottól.